Ez a blog tartalmaz szexuális utalásokat valamint csúnya beszédet is! Ezekért nem vállalok felelősséget.
Tizedik fejezet
-Hát..-kezdte-Dani valami drog ügybe keveredett,és az az ember aki meglőtt téged,egy híres dogmaffia vezére volt. De ne aggódj. A rendőrség már elkapta azt a szemetet.
-Hogy micsoda? Dani és a drog két külön dolog. Ez-ez nem lehet igaz. Ő sosem keveredne ilyen ügybe.
-Sajnálom Eszter,pedig a történet igaz. Úgy látszik mégsem ismerted Danit annyira,mint amennyire gondoltad.
Lehet igaza van..végülis,már majdnem 1 hónapja nem találkoztam Danival.Ki tudja mit csinált azalatt az idő alatt.
-De azért..-kezdtem-örülök annak,hogy te jól vagy!-mondtam,majd egy halvány mosolyt erőltettem az arcomra.
Bence közelebb húzott magához és nyomott egy puszit a homlokomra.
-És mikor engednek ki a kórházból?-kérdeztem.
-Nem tudom. Valószínűleg 3-4 napon belül,de ami Danit illeti...őt nem tudom. Még most is kómában van,és ki tudja mikor ébred fel.
-Figyelj...ha kijutunk innen nem költöznél hozzám?-kérdeztem miközben hatalmas bociszemekkel néztem Bencére.
-Ezer örömmel Eszter drága!-felelte,majd kacsintott egyet.
Felálltam,majd visszasétáltam a szobámba.Gondolkoznom kellett. Hogy lehet Dani ekkora hülye? Kapja be!
*5 nap múlva*
De jó érzés végre újra kint lenni. A kórház unalmas,a kaja pedig valami borzalmas volt.A betegruha után élvezet volt felvenni végre a saját ruháimat.Egy szakadt fekete toppot és egy fekete rövidnadrágot vettem fel.Mikor kiléptem az utcán minden tekintet rám szegeződött és ez jó érzéssel töltött el. Bár a karom még rajta volt a fehér kötés,de egyáltalán nem zavart.
Besétáltunk a clubba.Mikor becsuktam magam mögött az ajtót Joet pillantottam meg magam előtt. Arcán látszott,hogy mennyire aggódott értem és,hogy mennyire örül annak,hogy visszatértem. Odasétált hozzám.
-Eszter,de örülök,hogy látlak!
-Én is örülök Joe!-mondtam,és megöleltem,mire a vendégek vad füttyögésekbe kezdetek.
-Danival mi van?-kérdezte ridegen.
-Kómában van...Nem tudni,hogy felébred e még valaha.
-Nagyon remélem,hogy nem! Az a kis nyomorult az én clubbomba többé be nem teszi a lábát. Bajba sodort téged,és ezt soha nem bocsájtom meg neki.
Elmosolyodtam,és ismét megöleltem őt.
-Na hanyagoljuk is a témát.A visszatérésed örömére rendezünk neked egy bulit. Menj be az öltözőbe,válassz valami szexi ruhát,és irány táncolni.Már a vendégeink is nagyon hiányoltak-mondta,majd kacsintott egyet.
Elindultam az ajtó felé,beléptem a kis szobába és milliónyi ruhát pillantottam meg. Kiválasztottam a legrövidebb szoknyát és egy hozzá illő felsőt.ezek után kimentem és kezdődhetett is a buli.Úgy hiányzott már az alkohol,a részeg férfiak,a tüzes pillantások..egyszerűen minden.
-De azért..-kezdtem-örülök annak,hogy te jól vagy!-mondtam,majd egy halvány mosolyt erőltettem az arcomra.
Bence közelebb húzott magához és nyomott egy puszit a homlokomra.
-És mikor engednek ki a kórházból?-kérdeztem.
-Nem tudom. Valószínűleg 3-4 napon belül,de ami Danit illeti...őt nem tudom. Még most is kómában van,és ki tudja mikor ébred fel.
-Figyelj...ha kijutunk innen nem költöznél hozzám?-kérdeztem miközben hatalmas bociszemekkel néztem Bencére.
-Ezer örömmel Eszter drága!-felelte,majd kacsintott egyet.
Felálltam,majd visszasétáltam a szobámba.Gondolkoznom kellett. Hogy lehet Dani ekkora hülye? Kapja be!
*5 nap múlva*
De jó érzés végre újra kint lenni. A kórház unalmas,a kaja pedig valami borzalmas volt.A betegruha után élvezet volt felvenni végre a saját ruháimat.Egy szakadt fekete toppot és egy fekete rövidnadrágot vettem fel.Mikor kiléptem az utcán minden tekintet rám szegeződött és ez jó érzéssel töltött el. Bár a karom még rajta volt a fehér kötés,de egyáltalán nem zavart.
Besétáltunk a clubba.Mikor becsuktam magam mögött az ajtót Joet pillantottam meg magam előtt. Arcán látszott,hogy mennyire aggódott értem és,hogy mennyire örül annak,hogy visszatértem. Odasétált hozzám.
-Eszter,de örülök,hogy látlak!
-Én is örülök Joe!-mondtam,és megöleltem,mire a vendégek vad füttyögésekbe kezdetek.
-Danival mi van?-kérdezte ridegen.
-Kómában van...Nem tudni,hogy felébred e még valaha.
-Nagyon remélem,hogy nem! Az a kis nyomorult az én clubbomba többé be nem teszi a lábát. Bajba sodort téged,és ezt soha nem bocsájtom meg neki.
Elmosolyodtam,és ismét megöleltem őt.
-Na hanyagoljuk is a témát.A visszatérésed örömére rendezünk neked egy bulit. Menj be az öltözőbe,válassz valami szexi ruhát,és irány táncolni.Már a vendégeink is nagyon hiányoltak-mondta,majd kacsintott egyet.
Elindultam az ajtó felé,beléptem a kis szobába és milliónyi ruhát pillantottam meg. Kiválasztottam a legrövidebb szoknyát és egy hozzá illő felsőt.ezek után kimentem és kezdődhetett is a buli.Úgy hiányzott már az alkohol,a részeg férfiak,a tüzes pillantások..egyszerűen minden.
